Felhívás

Iskolaválasztás 2018/2019.
Iskolánk beiratkozási körzete
Iskolánk bemutatása

SULI-VÁR
kerületi iskolaválasztási program
2016. nov. 11., szombat, 10 óra
Helyszín:
Cziffra György Kulturális Központ
1225 Bp., Nagytétényi út 274-276.

Leendő 1. osztályos szüleinek
Tájékoztató szülői értekezlet: 2018. január 23. 18 óra
Nyílt nap a szülőknek: 2018. február 28. szerda, 8.00-9.45

Leendő 1. osztályosoknak
Oviklub időpontok:
Az alábbi szerdai napokon
16.30-17.30-ig.
2018. február 7. és 21.,
2018. március 7. és 21.,
2018. április 4.
 
2017/18. tanév rendje
Az alábbi linken olvasható a 2017/18. tanév rendje.
Étkezési befizetések
A 2017. évi étkezési befizetési napok listája.
Felső tagozat
A felső tagozatosok füzet és taneszköz szükségletei a 2017/2018. tanévre: letöltés (pdf)
Olvasmányok
2017/2018-as tanév
Kötelező és ajánlott olvasmányok
listája.
Beiratkozás a 2017/2018. tanévben
A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok:
szülői felügyeleti jogok
életvitelszerű tartózkodás
etika/hit-és erkölcstan
Etika/hit- és erkölcstan
Tájékoztató
Református tájékoztató
Katolikus tájékoztató
Evangélikus tájékoztató
Buddhista tájékoztató
Tisztelt Szülők, Adományozók!
Köszönjük, hogy az elmúlt évben iskolánk alapítványának ajánlotta fel adójának 1%-át!
Barossi Iskoláért Alapítvány adószáma: 19672713-1-43

Névadónk

Baross Gábor

Pruzsina, 1848. július 6. - Budapest, 1892. május 9.

Baross Gábor a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság- és közlekedéspolitikusa. A vasútügy fejlesztése terén elért eredményei miatt "vasminiszter"-nek nevezték.

A rendkívüli munkabírású, tekintélykövetelő, önmagát és környezetét sem kímélő Baross Gáborral hivatali beosztottjai nem tudtak lépést tartani. A politikus összehasonlíthatatlanul több időt szánt az aktákra, mint a hivatalnokok. Baross miniszteri felelősségét igen széleskörűen értelmezte. Felfogása szerint a miniszteri intézkedéseket nem az apparátusnak kell meghoznia a miniszter nevében, hanem fordítva: azoknak a miniszter akaratából kell létrejönniük.

Intézkedéseit az ellenzéki pártok nem támadták. Beszédeiben gyakran emlegette, hogy lépéseit a hazája iránti szeretet irányítja, a közjó szolgálata. Életművét már a kortársai is Széchenyi alkotásaihoz hasonlították.

Élete

Középiskolai tanulmányait Léván és Esztergomban, a bencés gimnáziumban (1861-1865) végezte. Pesti egyetemi évei után Trencsénben megyei tisztviselő. 1875-ben szabadelvű országgyűlési képviselő, 1883-tól közlekedési államtitkár, 1886-tól 1889-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszter, majd ezt követően halálig kereskedelemügyi miniszter.

Munkássága

Baross Gábor a nemzeti gazdaságpolitikának rendelte alá közlekedéspolitikáját. Legjelentősebb reformja a vasúti személyszállításban az ún. zónatarifa-rendszer bevezetése volt, amely a sok vasúttársaság díjszabásait egységesítette, és a távoli utazásokat olcsóbbá tette. A vasúti áruszállítás tarifarendszerének átalakításával a magyar mezőgazdaság versenyképességét, az ipar és a kereskedelem szempontjait tartotta szem előtt, akár a vasút jövedelmezőségének kárára is. Mindebben eszközül használhatta a magyar vasúti rendszerben egyre nagyobb szerepet játszó MÁV-ot. Legnépszerűbb intézkedése az új vasúti személyszállítási díjszabás (zónatarifa) 1889-es bevezetése volt.

Közlekedéspolitikusként célja volt a vízi közlekedés fejlesztése, a fiumei kikötő kiépítése és az Al-Duna hajózhatóvá tétele. A Vaskapu csatorna megnyitását (1896) már nem élte meg, de a beruházás elindítása az ő érdeme. Gazdaságpolitikusként az ipari szakoktatás fejlesztése fűződik a nevéhez, a posta és a távírda egyesítése, a Budapest-Bécs közötti telefonkapcsolat kiépítése, a Posta takarékpénztár megalapítása.

Vágvölgyi Lap címen lapot alapított 1874-ben, amely a közéleti tisztaság védelmével és a Szabadelvű Párt programjainak elkötelezett támogatásával vált ismertté. Eközben segédkezett a trencséni nőegylet létrehozásában, sőt, dalárdát is szervezett. Megoldotta a trencséni gimnázium szegényebb diákjainak ingyenes étkeztetését. 1875-ben, az Illava-puchói kerületben országgyűlési képviselővé választották. A képviselőházban rövid idő alatt pártja vezérszónokává lépett elő, akire a legkényesebb, legnehezebb ügyek előadását bízták. 1878-ban az országgyűlés jegyzőjévé választották meg. 1882-ben Tisza Kálmán miniszterelnök felfigyelt a fiatal képviselőre, és nyugat-európai tanulmányútra küldte. Bejárta az 1871-ben egyesült birodalmi Németországot, Franciaországot és Belgiumot, tanulmányozta a közigazgatási bíróságokat és az ottani politikai viszonyokat. Szüleihez írt leveleiből ismerhetjük meg emberi tulajdonságait, ragaszkodását családjához, szülőföldjéhez. Minden kezdeményezést támogatott, amely a Felvidék gazdasági és kulturális felemelkedését szolgálta, így részt vett a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület megalapításában és munkájában. Általános meglepetést keltett 1883. április 10-én történt államtitkári kinevezése a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumba.

Baross Gábor élete legnagyobb feladatának azonban a Vaskapu szabályozását tekintette. A német vámháború miatt a Monarchiának Németország elkerülésére az Alpok hegyláncain keresztül Svájc felé meg kellett építenie az arlbergi vasútvonalat. Ez a munka Ausztriára hárult, így egyedül Magyarországnak kellett megoldania az Al-Duna szabályozásának feladatát, amelyet a berlini konferencián (1878) a Monarchiára kiosztottak. Baross gyakori személyes jelenlétével biztosította a munkálatok menetét, de szükség is volt minden energiájára és szervezőképességére, hiszen ez volt az évszázad egyik legjelentősebb belvízi hajózást segítő európai beruházása.Jelentőségét az adta meg, hogy elkészülte után született meg az egységes dunai hajózóútvonal.

A közlekedésen kívül a Posta területén is látványos eredményeket ért el. 1886-ban megalapította a Posta takarékpénztár intézményét, amelynek révén 1892-re már 3916 település postáján működött banki szolgáltatás. 1887-ben egyesítette a Postát a Távírdával. Az 1888-ban megkötött osztrák-magyar postai egyezmény teljes önállóságot biztosított a Magyar Királyi Postának. Még ebben az évben megalapította a Postatisztképzőt, megteremtette a modern hírközlés jogi és szervezeti kereteit. 1890-ben Budapest és Bécs között átadták az első telefonvonalat. A Posta szolgáltatásai jelentősen bővültek minisztersége idején. Nemzetközi hírlap előfizetési szolgáltatás, pontos zónaidő, meteorológiai előrejelzés, vízállásjelentés került bevezetésre ingyenesen a távírókon. Ingyenes lett a levélküldemények, táviratok, pénzesutalványok házhoz kézbesítése.

1889-ben kereskedelemügyi miniszter lett. Ezzel felügyelete alá kerültek az ipari, a kereskedelmi, a vám, a tengerészeti és a szabadalmi ügyek és az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. Közel 100 gyár alapítását, illetve működését támogatta, iparbankot hozott létre, majd 1890-ben bevezettette az áruvédjegyet. Új kereskedelmi és iparkamarákat hozott létre, Szeged, Marosvásárhely, Nagybánya, Győr és Besztercebánya ekkor kapott új kamarát. Állami megrendelésekkel segítette az új iparágak megteremtését. Nevéhez fűződik többek között a magyar gumiipar megteremtése is. 1891-ben Budapest díszpolgárává választják.

A Magyar Ruggyantaárúgyár, a Taurus elődjének tulajdonosa Barosstól olyan ígéretet kapott, hogy 3 évig a MÁV minden gumiigényét a gyártól vásárolja, ha azt Magyarországon állítja elő. A szakképzés szintén érdeklődési körének központjába tartozott. Több mint félszáz iskolát alapítottak tevékenységének köszönhetően. Létrehozta a Kereskedelmi Múzeumot, amely kezdetben mintaraktárként működött, szolgálva a hazai termékek népszerűsítését, a piacorientált termelést. Perspektivikus céljai, tenni akarása, hazaszeretete, szolgálni tudása, mai szóhasználattal menedzser szemlélete a jelenkor emberének is tanulsággal szolgál.

Életrajzírója, Petrasovics László 1892-ben megjelent könyvében tömören jellemzi Baross Gábor politikusi, képviselői tevékenységét: "Nem kicsinyes pártpolitikai, vagy önző célokért való küzdésben látta ő a képviselői kötelességek teljesítését, hanem abban a törekvésben, mely mindenben a nemzetnek akar hasznára válni."

Még nem volt 44 éves, amikor 1892. május 9-én megfeszített munkatempója és tenni akarása felőrölte szervezetét. A magyar állam által építtetett mauzóleumban nyugszik Klobusicon, Illava mellett a Vág völgyében.


Budafok-Tétényi Baross Gábor Általános Iskola
1224 Budapest, Dózsa György út 84-94.
OM azonosító: 035202
Az iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az oldalon található képek, írások, hivatalos dokumentumok, információk felhasználása írásbeli hozzájárulásunkhoz kötött. Iskolánk csak a barossiskola.hu honlapot publikálja, közösségi oldalakat nem kezel.